Levendulásom


Ezen az oldalon levendulásom születését, és alakulását mesélem el....a történet visszafelé folyik, tehát az első bejegyzés a lap legalján található. Megnyitáskor a legutolsó állomást, a friss életképet nézheted meg.

2016 nyár!

Húúú! de régen jártam erre! Mentségem, hogy általában a főoldalra is kiteszem ezeket a bejegyzéseket.  Álljon itt néhány kép ami 2016-ot mutatja be, és még nincs vége a nyárnak!

Ezen a nyáron sajnos ne nem tudtam maradéktalanul hasznosítani a levendulámat, mert fizikai akadálya volt, hogy mindet levágjuk. De azért készült néhány apróság, és egy nagy levendulakoszorú is. Gyakorlatilag csak azt szerettem volna idén készíteni. Sikerült is, de még nem fotóztam le. Lefogom. Addig is ezeket szeretettel a levendula rajongóknak:












2015.január

Egy kis téli levendulázás

A tavalyi metszés és fel nem használt mennyiség télen is megörvendeztet minket. A lakásban tartva a színét is megőrzi. Volt néhány kis koszorúm garázsajtón, ablakon, azok mind tönkrementek, mivel érte őket az eső.






2014. október

Az őszi metszésről...

Csak néztem, néztem őket...Miért nem tetszik, amit látok. Szépek. Nagyok. Egészségesek. Bőséggel virágoznak. Csak a formája, az nem az igazi. Utána néztem, keresgéltem. Rájöttem, hogy metszési technikám, nos az, khmmm...nem az igazi. Igyekeztem, és igyekszem szépen, egységesen metszeni, de nem könnyű. A levendula metszése nem könnyű feladat! A Levendula Magazin  nézd meg itt a Levendulamagazint!oldalán találtam egy felvételt, amit sokszor megnéztem. Aztán neki fogtam, és bokorról bokorra haladva éreztem, hogy megtalálom, meg fogom találni amit szeretnék. Eleve bátrabban metszettem, mint eddig, és minden ágacskát megtaláltam.
A szélső ágakat kisebbre metszettem, így lett gömbölyű, már amennyire...Természetesen nyáron már metszettem őket, de most felbátorodtam, és alaposan megnyírtam őket, ahogy a levendulások ajánlják!
A századik bokornál, már törte a kezemet a metsző olló:-)
Nézzétek, innen indultunk:



Metszés közben...





Több ilyen szép kis csokrom lett!


Végül ilyenek lettek!




Egészen csinosak...Nézzétek el, elfogult vagyok:-) És ismét hangsúlyozom, hogy én nem vagyok kertész, nem adok tanácsok, nem mondom, hogy így kell. Mindenkinek javaslom a profi oldalakat, esetleg személyes segítséget ezekhez a feladatokhoz, hogy sokáig élvezhesse a kertben ezt a gyönyörű növényt!




2014. augusztus vége felé...

 Éppen egy kis pihenés után voltunk itt. A napokban rengeteg eső esett, aztán pedig tűzött a nap. A földet is kirepesztette gyorsan. Viszont iyenkor még nagyon jól, kényelmesen, és könnyedén lehet benne kapálni, horolni. Mert a repedések alatt nyirkos, és puha. De ha hagyom, csak egy-két napot akár, már gyötrelemmé válik. Ehát horolót ragadtam, és a szokásos, két heti gondoskodást elvégeztem. Mert bizony két hetente kapálom, gyomtalanítom. Ismét virágoznak, inkább azóta is...Hatalmasak is...








2014.július 16.

Ez a véletlen szülte helyzet, mivel éppen egy hónapja írtam ide! Azóta rendben leszedtem az összes levendulámat. Az udvarit is, amit hosszasan tartogattam a szemünk és lelkünk örömére. De már tolta az új hajtásokat, így nem lehetett tovább várni. Aztán, sajnos nem volt elég időm, és egy nagy adag, ami nem lett azonnal felkötve, bepenészesedett. Eléggé elkeserítő volt, de tudomásul kellett vennem a veszteséget...
Még mindig van kb. 15 csokor fellógatva, ezek már csak a morzsolást várják, és mennek a zacskókba.

A kerti levendulás pedig nem igazán várja meg a szeptemberi újra virágzást. Most- kissé füvesen- így néz ki:

A füvekről: ezek a füvek az egyik legeslegeslegborzasztóbb füvek közé tartoznak!!! Mi hájfűként emlegetjük. Még nem néztem utána pontosan mi lehet az igazi neve, de aligha javítana a helyzeten, ha tudnám:-) Ezeket, és a folyófüveket állandóan irtom. DE ez nyilván nem túl nagy hír. Talán látszik azért, hogy levendula újra virágzásnak indult.

Sajnos néhány tő nem élte túl a nyarat. Kiégett, kiszáradt, vége lett, pedig locsoltuk is. A jobb felső sarokban látszik is egy ilyen tő, de fogok róluk képeket készíteni és archiválni, hátha jó lesz még valamire, és esetleg más is jár így levendulájával. Egyébként nem panaszkodom, mert ezekkel együtt a százból hat ment ki...Azért ez nem rossz, nem???

2014.június 16.

Elkezdtem a levendulás aratását. Jó szó ez az aratás:-) Inkább szedés ez...A levendulásban levő 100 tövemről három sort sikerült leszednem, ezeket szárítani kezdtem, és hamarosan sajátkészítésű, egyedi kis zsákokban, illetve batyukban lesznek.

A szárítás most már nem is olyan egyszerű, mert eddig még azt néhány csokrot feltettem valahová. DE most már közel 50 csokorról van szó, amit nem olyan könnyű biztonságos helyre tenni. A szárításhoz csak egy esőtől védett, a tűzőnapot felfogó, de szellős helyre van szükségem. Mivel  nincs kerti tetőnk, vagy egyéb nyílt garázs építmény, így most a teraszra kelllett őket tennem. Ugyan a garázsunk zárt, de nem akartam az autógőzbe, porba tenni őket.
A szárító eszközömet is a fantázia szülte. Régi fedőtartót akasztottam fel, arra kötöztem őket. Még lesz körülbelül 30 csokor, azokról is gondoskodnom kell...

Azért ez az aratás kicsit szomorú is...Sajnálom a látványt szétvágni...De ez a levendulák sorsa.




Íme, így szárad az első adag. Fér még azért rá:-) 




2014. június 10-12.

A korábban, tehát a virágok kipattanása előtt szedett levendulából koszorúk, és egyéb aprócska díszek készültek. Ha kipattanásuk előtt szedjük le, elvileg nem hullik le (olyan gyorsan). Eddig nekem nem hullik, de azért nem lehet marokra fogni őket:-)


A képeken korábban készített koszorúmat láthatjátok. Bővebb leírását a Főoldal 'Levendula koszorú' című bejegyzésében találtok.












Ötödik

Ugye, Te is látod mekkorára nőttek, tavaly óta?? Azóta már levendulakoszorú, és egyéb aprócska díszek is készültek.








Negyedik...
május 23
Bár ez nem a kerti ültetvény, de azt hiszem nem kérdés: ha nem akarom, hogy lehulljon, akkor egy derűs, napos reggelen, délelőtt le kell szednem. Csak az baj, hogy sajnálom...viszont már készülnek a levendulás apróságok, és ahhoz elengedhetetlen... na majd holnap eldől:-)






Harmadik...

május 20...Ez bizony virágzik!!! A kérdés: szedni vagy nem szedni??? A válasz következik...






Második...

Látható, hogy virágot is fog hozni, minden komolyabb külső beavatkozás nélkül.


















Egy kis 24-es láb tanulja, hogy nem taposgáljuk le a növényeket, akár milyen vicces is:-) Talán a bokor mérete is látható a lábacska mellett...





Első képek...

Szóval tavaly ősszel döntöttem, és kikanyarítottam egy szeletet a vetemények és haszonnövények mellett a levenduláknak. Igen, igen áldozatává hagytam magam válni...Talán divat, talán őrültség Észak-Magyarországon levendulával foglalkozni, de én fittyet hányok a saját szemrehányásaimra.:-)

Szóval nem egy "magyar Provencét" kell elképzelni, már csak azért sem, mert a környezeti adottságok távolról sem olyanok. A távolba ellátó szem itt búzát, kukoricát, repcét, és napraforgót lát, nem végeláthatatlan lila mezőket. Lila virágocskáim inkább színfoltok ebben a szép és valóságos képben. Ettől talán kicsit mesésebb lesz ez a kép...




Az úgy kezdődött, hogy először csak egyet Tihanyból, mert miért ne..,Aztán még egyet. Utána tizet egy tizes gyűjtőben. Aztán megint egyet-egyet...Évek alatt jöttek, szaporodtak, és megmaradtak. Bár túl jó a föld nekik, túl zsíros. Végül a múlt nyáron éppen szedegetem egy szép reggel a virágokat, amikor rájöttem, miért nem lehetne többet? Vállalni, hogy itt csak dudvának hívják, és naftalinnak.
Aztán szeptemberben egy ismerős piacos virágkereskedőnél megérdeklődtük, hogy s mint a levendula. Szabadtartású, másodéves növényeket vásároltam, kereken száz tövet. De nehogy azt higgyétek, hogy ez sok! Gyakorlatilag észre sem venni a kertben.


A virágról:
Lavandula Angustifolia, cserépben, szabadban tartott és nevelt. (Régi piacos eladó, azt mondta, ha nem így lenne el is pusztulna és a telet sem bírná ki.) Nagybani áron 250 ft-ért vettem a 100 db-ot. Utána néztem, nem adta drágán.

Sajnos, a vásárlás utáni képeket sikeresen eltüntette az informatikus családtag, így a nyolc kartonnyi levendula, és a kiültetés lépéseit nem tudom megmutatni. Egész télen őrizgettem, és mire ide került volna a bejegyzésbe, elszállt, mint a kismadár...





Első telük után nálam:


1 méteres távolságra cikk-cakkban ültettük, a szomszédkertjétől másfél méterre, inkább az ő gyomirtójától tartva. 8 sorom lett. Néhányat még a belső udvarba ültettem el...



Megszámoltam, négy ment ki, vagyis kiszáradt, tönkrement. A többin hajtás van.



...egy kiszáradt példány...






Ezek már 5 éves növények:


A levendulamagazin jóvoltából, és más elérhető és hiteles levendulásblog, és újság segítségével tanulom magam mint levendulás hobbikertész.

Itt tartok most. Egyszer bekapáltam, mert nem akartam, hogy a kis növényeket megegye a fű, és eső hiánya miatt be is locsoltam, mértékkel.





Néhány régi levendulás emlékem, képem...

Ez szabóviki képe:-)














Tavalyi kis csomagocskák...

A levendula számomra egy különleges kapcsolat a természettel. A természet összekapcsolása a lélekkel. Hiszen mind a színe, az illata, az anyaga hatással van rám. (Persze így van ez más növénnyel is...) Mégis, talán a sok közül ez az, ami fontosabb mint a többi, mert általa kifejezhetővé válik a belső kép, lehet vele és belőle alkotni, és mint tudjuk, meg is lehet enni...Másnak adni, megőrizni, tovább adni...


Egyrészt ennek a tanulási folyamatnak a részeként gyűjtögetek ide levendulával kapcsolatos alaptudni valókat, röviden, tömören. Nem kívánok levendulás sütirecepteket vagy unásig ismételt hatásmechanizmusokat leírni, de szívesen olvasom másnál, és ha megengedi ide is teszem az érdekes információkat, ételeket.
Keresem magam, keresem a saját levendulás életem, a saját történetemet ezzel a csábító, erős, méltóságos de mégis egyszerű növénnyel...Folytatás lesz!:-)

Nincsenek megjegyzések: