2018. április 25., szerda

Tavaszi kertünk

Mindannyian vártuk már a jó időt. Néhány napja, még az igazi tavasszal, örültem a babarózsának, a tulipánnak, és az elkezdett ültetéseknek. Aztán egy nap alatt megégett a tulipán egyik oldala, két - három nap alatt lehullott a babarózsa rózsaszín hópihéket idéző sziromrengetege...Szépségük mit sem veszített számomra,  és persze vonzó a korai nyár is, de azért sajnálom a tavaszi virágok kérész rövidségű életét idén.
Így aztán -lévén hogy hipp-hopp idejétmúlt lett egy bejegyzés - kiegészítettem azt friss kerti képekkel. És egy kedves virágos vázával!💜💜💜💙💙💙







Kiteleltek a tartóban...szebben éledtek fel mint új korukban!

Mára ez a kép és szín is múlt!



A hirtelen jött meleget nem bírták túl sokáig!


Már a vasrózsák ki is bújtak...két-három nap alatt


A nagybetűs fűnyírás! Szaladjunk a betűben!



Magról kelt, ősszel átültetett apró levendulám; egy sor lett belőlük, amik a szél hajtatott. Mind túl élte a telet. Bár a levendulás oldalamon olvashatjátok, hogy én mindig ősszel ültetem a levendulát el.

Két fő eszközünk volt, a napszámosok harci gereblyéi; kinek kinek mérete szerint

Gyerekveteményesünk: pár szál borsó, amit korábban tejfölösben csíráztattunk (próba, szerencse)van ilyen babsorunk is (kicsi, 5 palántás), egy sor rukkola, egy sor sárgarépa; várjuk a változásokat)

Egy kedves délután...a nagy cseresznyefa ágain, de jó is távolba nézni!

Addig is legyen szerencsénk, na nem ettől... túl sokan lettek a kerti gyepen. Bár, ott elférnek.

A friss képek egyike, a szép cseresznyefánk, aminek lóg a lába...


Távolban a határ






Régen volt ilyen szép!


Nincsenek megjegyzések: